Mi a büntetőeljárás menete?

A büntetőeljárás megindítása

A büntetőeljárás rendszerint a feljelentés megtételével kezdődik. A rendőrség azonban akkor is büntetőeljárást indít, ha más forrásból értesült az esetleges bűncselekmény elkövetéséről.

Feljelentést bárki tehet bármely rendőrség, ügyészség vagy bíróság előtt. Feljelentést tehet, ha bűncselekmény áldozata lett, vagy ha tudomást szerez arról, hogy valaki a környezetében bűncselekmény áldozatává vált, kárt szenvedett vagy bűncselekményt követett el. Az egyes hatóságok (rendőrség, ügyészség, bíróságok) kölcsönösen együttműködnek egymással, és szükség esetén továbbítják feljelentését az illetékes hatósághoz.

A feljelentést megteheti írásban, szóban jegyzőkönyvbe mondva vagy elektronikus úton fokozott biztonságú elektronikus aláírással. Tartalmaznia kell elsősorban a cselekmény leírását, az Ön elérhetőségeit, és amennyiben Ön bűncselekmény áldozata, az Önnek okozott kár leírását, valamint az arra vonatkozó információkat, hogy igényel-e kártérítést.

A feljelentés nem lehet névtelen, de kérésére a rendőr vagy az ügyész nem tünteti fel benne az Ön személyes adatait.

A feljelentés megtételét követően a rendőr vagy az ügyész írásbeli igazolást állít ki az Ön részére, amely a feljelentés megtételének idejét, annak a hatóságnak a megnevezését, amely előtt a feljelentést tette és a feljelentés tárgyának rövid leírását tartalmazza. Ha szóban, jegyzőkönyvbe mondva teszi a feljelentést, kérésére kiadják Önnek a feljelentésről készített jegyzőkönyv másolatát.

A rendőrség ezt követően megvizsgálja a feljelentést, hogy felderítse a cselekményt, annak lefolyását és körülményeit. Megkezdi a cselekménnyel kapcsolatos bizonyítékok gyűjtését. Ön nem köteles bizonyítékot szolgáltatni, de joga van hozzá. Ha bármilyen bizonyíték áll rendelkezésére (pl. iratok, nyugták, SMS üzenetek, fényképek, videofelvételek), célszerű ezeket benyújtania, ill. bejelentenie azoknak a tanúknak a nevét, akik látták vagy hallották a történteket (vagy leírnia őket, ha nem ismeri a nevüket).

A büntetőeljárás megindítása FAQs

A feljelentés nem vonható vissza. A rendőrség köteles megvizsgálni a feljelentést, és felderíteni a történteket. Bizonyos bűncselekmények esetében azonban a hozzájárulása szükséges a büntetőeljárás folytatásához. Ezt a hozzájárulását Ön bármikor visszavonhatja, ezt követően a büntetőeljárás leállításra kerül, anélkül, hogy elítélnék az elkövetőt, vagy megtérítésre kerülne az Önnek okozott kár.

Nem kell közvetlenül Önnek megtennie a feljelentést. Ha azonban bűncselekmény áldozata vagy tanúja volt, a történtekkel kapcsolatos vallomása kulcsfontosságú. Ezért beidézik, hogy megválaszolja a bűncselekménnyel kapcsolatos kérdéseket.

Fontos, hogy Ön a feljelentésében elmondjon mindent, amire emlékszik. Nem kell pontosan tudnia, milyen bűncselekményről van szó, elég, ha saját szavaival leírja, mi történt. Elgondolkodhat rajta, és feljegyezheti magának az események sorrendjét vagy bármilyen részletet. Később magával hozhatja ezeket a jegyzeteket.

Erőszakos szexuális bűncselekmény esetén Önnek joga van ahhoz, hogy a kihallgatást Önnel azonos nemű személy folytassa. Ha meg kell ismételni a kihallgatást, Önnek joga van ahhoz, hogy ugyanaz a személy folytassa.

Önnek joga van ahhoz, hogy bármely cselekményre a bizalmasa is elkísérje. Ez bárki lehet – a barátja, barátnője, családi hozzátartozója vagy ismerőse. Fontos, hogy bizalmasával biztonságban érezze magát, és támaszt jelentsen Önnek. Legfőbb feladata az erkölcsi támogatás, és nem avatkozhat bele a cselekmény menetébe. A rendőrség kivételes esetekben kizárhatja a bizalmasa jelenlétét egy adott cselekményben (pl. ha zavarja a cselekmény menetét), ilyen esetben Önnek joga van ahhoz, hogy más bizalmast válasszon.

A feljelentés megtételéhez nem kell ügyvéddel képviseltetnie magát. Jogsegélyt áldozatsegítő szervezetek, a családon belüli erőszak áldozatait segítő intervenciós központ vagy bizonyos körülmények között a Jogsegélyközpont is nyújthat Önnek. A büntetőeljárás következő szakaszaiban az állam költségén ügyvéd rendelhető ki Önnek.

A feljelentés megtételét követően

…A rendőr többször is beidézheti Önt, és további kérdéseket tehet fel Önnek. Ezalatt mindig tisztelettel kell bánnia Önnel, és törekednie kell arra, hogy az Ön számára érthető módon magyarázzon el mindent. A kihallgatás előtt felvilágosítja Önt a jogairól, valamint azon kötelességéről, hogy csak az igazat mondhatja, és nem titkolja el semmit.

Bizonyos esetekben (főként a különösen kiszolgáltatott áldozatok esetében) a rendőr köteles a kihallgatását videofelvételen rögzíteni, mégpedig amiatt, hogy Önnek ne kelljen ismételten visszatérnie a történtekhez. Így Önnek nem kell újra leírnia, hogy mi történt, nem kell visszatérnie az Önt kellemetlenül ért eseményhez, és újra átélnie a bűncselekmény lefolyását.

A feljelentés megtételét követő szakaszt vádemelést megelőző eljárásnak nevezzük. A rendőr rendszerint a feljelentést követő 30 napon belül az alábbiak szerint jár el:

• ELUTASÍTJA A FELJELENTÉST ÉS MEGSZÜNTETI A BÜNTETŐELJÁRÁST
  • A rendőr akkor cselekszik így, ha a cselekmény nem minősíthető bűncselekménynek vagy szabálysértésnek.
• AZ ILLETÉKES HATÓSÁGNAK TOVÁBBÍTJA BEADVÁNYÁT
  • Amennyiben a cselekmény nem minősül bűncselekménynek, és a rendőr úgy ítéli meg, hogy szabálysértés vagy más közigazgatási jogsértés történt, továbbítja a feljelentést az illetékes hatóságnak. A hatóság újra megvizsgálja a beadványt, szükség esetén pedig szabálysértési eljárást indít.
• ELHALASZTJA A FELJELENTÉST
  • Ilyen lehet többek között az az eset, amikor az elkövető elhunyt, életkora miatt nem vonható büntetőjogi felelősségre (azaz az elkövetés időpontjában nem töltötte be 14 életévét), vagy ha az áldozat nem járult hozzá a büntetőeljáráshoz.
• BÜNTETŐELJÁRÁST INDÍT
  • Amennyiben nem áll fenn a feljelentés elutasításának, továbbításának vagy elhalasztásának az oka, a rendőr büntetőeljárást indít.

A feljelentés megtételét követően FAQs

A feljelentést elutasító, továbbító vagy halasztó rendőrségi határozat ellen Ön a kézbesítéstől számított 3 munkanapon belül panaszt tehet a határozatot kibocsátó rendőrnél. Ha a rendőr nem ad helyt a panasznak, az ügyész dönti el a panaszát.

Abban az esetben, ha Ön bűncselekményt jelentett be, vagy bűncselekmény áldozata lett, a rendőr köteles Önnek kézbesíteni a határozatot. Ennek a megjelölése végzés, és a feljelentésben megadott címre kézbesítik.

A kihallgatásról jegyzőkönyv készül, amely az elhangzottak átirata. Ez azt jelenti, hogy a kihallgatásán elhangzott összes kérdést és az Ön válaszait is rögzítik benne. A jegyzőkönyvet bemutatják Önnek aláírásra, Önnek jogában áll azt áttanulmányozni, javaslatot tenni a helyesbítésére, másolatot kérni vagy megtagadni az aláírását.

Fontos, hogy az igazat vallja mindenről, amiről tudomása van, és ne titkolja el semmit. Vallomása során nem hazudhat, különben hamis tanúzás miatt eljárást indíthatnak Ön ellen.

A bűncselekmény megfelelő felderítése érdekében elengedhetetlen, hogy áldozatként Ön vallomást tegyen. Joga van azonban megtagadni a vallomástételt, amennyiben az elkövető az Ön hozzátartozója, vagy ha vallomásával bűncselekmény elkövetésével vádolná meg saját magát. A rendőr köteles tájékoztatni Önt erről a jogáról, és felhívni a figyelmét a vallomás megtagadásával kapcsolatos következményekre.

Ebben az esetben köteles kimenteni magát, és értesíteni a hatóságot a távolléte okairól (pl. orvosi igazolással). Munkáltatója köteles lehetővé tenni Önnek, hogy megjelenjen a kihallgatáson.

Ebben az esetben köteles kimenteni magát, és értesíteni a hatóságot a távolléte okairól (pl. orvosi igazolással). Munkáltatója köteles lehetővé tenni Önnek, hogy megjelenjen a kihallgatáson.

Az idézést – beleértve a kihallgatás időpontját és helyszínét – általában postai úton kézbesítik Önnek, de telefonon is beidézhetik.

Előkészítő eljárás

A büntetőeljárás ezen szakasza az után következik, hogy a rendőr határozatával megindítja a büntetőeljárást. Ehhez nem szükséges az elkövető kilétének ismerete, elég az, hogy olyan cselekmény történt, amelyet a rendőr bűncselekménynek minősít.

A legfontosabb feladat a bizonyítékok beszerzése, biztosítása és további felhasználása az eljárásban. Ezek annak a tisztázására szolgálnak, hogy milyen cselekmény történt, kinek és milyen kára keletkezett, és ki az elkövető. Az eljárás során ezért nyomozást vagy egyszerűsített nyomozást is lefolytatnak. A lefolytatott nyomozás fajtája az elkövetett bűncselekmény súlyosságától függ.

Abban az esetben, ha kellően megalapozott a gyanú, hogy egy adott személy követte el a bűncselekményt, a rendőr/ügyész vádat emel az adott személy ellen. Ő a továbbiakban vádlottként vesz részt az eljárásban. A bíróság dönthet arról, hogy a vádlott az eljárás során végig szabadlábon marad vagy őrizetbe veszi. Bizonyos esetekben pl. távoltartást vagy a kapcsolattartási jog korlátozását is elrendelheti a vádlottal szemben (beleértve a telefonhívásokat, SMS-eket, e-maileket). Saját biztonsága érdekében fontos, hogy Ön rákérdezzen, hogy van-e erre lehetőség az Ön esetében. Ebben a szakaszban újra behívhatják Önt, hogy vallomást tegyen, aminek során a vádlott vagy az őt képviselő ügyvéd is feltehet Önnek kérdéseket. Kötelesek tisztelettel és méltósággal kezelni Önt, kérdéseket csak azt követően tehetnek fel Önnek, hogy Ön összefüggő vallomást tett, és miután a rendőr feltette Önnek a kérdéseit. Joga van arra kérni a rendőrt/ügyészt, hogy a vádlott ne legyen jelen az Ön kihallgatásán, ha Ön ezt nem kívánja, vagy ha kellemetlen Önnek a jelenléte.

Az előkészítő eljárást az ügyész felügyeli. Amennyiben kétségei merülnek fel a rendőr eljárásával kapcsolatban, vagy úgy gondolja, hogy túl sokáig tart az eljárása, nem kapott tőle tájékoztatást a további eljárásról, az ügye fejleményeiről, kérheti az ügyészt, hogy vizsgálja felül a rendőr eljárását. A rendőr köteles benyújtani az Ön kérelmét az ügyészhez, aki azt megvizsgálja, és értesíti Önt az eredményről.

Előkészítő eljárás FAQs

Kártérítési igényét kizárólag a nyomozás lezárulásáig érvényesítheti. Fontos, hogy ne mulassza el ezt a határidőt, és legkésőbb ebben a szakaszban érvényesítse az igényét. Az erőszakos bűncselekmények áldozatai a büntetőeljárás megindítása után az Igazságügyi Minisztériumtól igényelhetnek kártérítést. A minisztérium ezt követően az elkövetőtől követeli az így megfizetett kártérítési összeg megtérítését. Fontos azonban, hogy a minisztériumhoz benyújtott bead vánnyal egyidejűleg az elkövetővel szemben is érvényesítse kártérítési igényét.

A legtöbb intézkedés során (pl. iratbetekintés, indítványok benyújtása) Ön megbízott személy útján képviseltetheti magát, aki az Ön nevében elvégzi őket. A megbízottnak nem kell ügyvédnek lennie, és a bizalmasával azonos személy is lehet. A bizalmas elsősorban erkölcsi támogatást nyújt Önnek.

Ez a joga a büntetőeljárás során végig megilleti Önt. Abban az esetben, ha a rendőr úgy ítéli meg, hogy az összes szükséges bizonyítékot beszerezte, és le akarja zárni a nyomozást, köteles lehetővé tenni Önnek az iratokba való betekintést és azok kiegészítésének indítványozását.

Önnek joga van ahhoz, hogy kézbesítsék Önnek az egyes határozatokat. Joga van továbbá ahhoz, hogy bármikor a rendőrséghez forduljon, amely tájékoztatást ad Önnek az eljárás előrehaladtáról és a végrehajtott intézkedésekről.

Abban az esetben, ha Ön nem beszéli jól a szlovák nyelvet, joga van tolmácshoz és ahhoz, hogy a határozatot az Ön által beszélt nyelvre fordítsák. Ezzel kapcsolatban Önt nem terheli semmilyen költség, ezt az állam viseli.

Önnek joga van:

A vádemelés előtt…

Az előkészítő eljárás lezárása többféleképpen történhet, a határozatot az ügyész hozza meg és bocsátja ki. Erről Ön minden esetben tájékoztatást kap.

A határozatok az alábbiak lehetnek:

• A BŰNTETŐELJÁRÁS LEÁLLÍTÁSA
  • Ha a rendőr a nyomozás alapján megállapítja, hogy nem történt meg a cselekmény, nem minősül bűncselekménynek vagy szabálysértésnek, vagy a vádlott büntetőjogilag nem vonható felelősségre, leállítja a büntetőeljárást. Ha bebizonyosodik, hogy a cselekményt nem a vádlott követte el, a büntetőeljárást csak ezzel a személlyel szemben állítja le. Maga a büntetőeljárás folytatódik, és újra nyomozás indul az elkövető kilétének megállapítása érdekében.
• AZ ÜGY ÁTTÉTELE
  • Ha kiderül, hogy a cselekmény nem bűncselekmény, hanem szabálysértés, az ügyet az illetékes hatóság elé utalja.
• A BÜNTETŐELJÁRÁS FELTÉTELES FELFÜGGESZTÉSE
  • A büntetőeljárás feltételes felfüggesztése kizárólag bizonyos bűncselekmények esetében lehetséges, és feltéve, hogy a vádlott beismerte a bűncselekmény elkövetését, megtéríti az általa okozott kárt, és az ügy ilyen módon történő lezárása elegendőnek tekinthető (pl. a bűncselekmény súlyosságára, körülményeire, illetve a vádlott magatartására való tekintettel).
• EGYEZSÉG JÓVÁHAGYÁSA
  • Abban az esetben, ha a vádlott beismerte a bűncselekmény elkövetését és megtérítette a kárt, egyes bűncselekmények esetében megengedett, hogy a vádlott és a sértett egyezséget kössenek. Az egyezséget jóvá kell hagynia az ügyésznek. Önnek sértettként joga van ahhoz, hogy javaslatot tegyen az egyezség útján történő rendezésre és ennek feltételeire, de Ön nem köteles elfogadni a vádlott egyezségkötési javaslatát és megkötni az egyezséget.
• VÁDALKU JÓVÁHAGYÁSÁNAK INDÍTVÁNYOZÁSA
  • Amennyiben a vádlott beismerte a bűncselekmény elkövetését, az ügyész vádalkura irányuló eljárást indíthat. Az ügyész értesíti Önt erről, és mint sértettet felkéri Önt a részvételre. Ha Ön a kitűzött határidőn belül nem jelenik meg az ügyészségen, és nem menti ki magát, az ügyész megegyezhet a vádlottal az Ön kártalanításában. Az ügyész köteles gondoskodni arról, hogy az Ön kártérítési igénye méltányosan kerüljön érvényesítésre. Abban az esetben, ha a bíróság jóváhagyja a vádalkut, a vádlott köteles a megállapodásnak megfelelően megtéríteni az Ön kárát.
• VÁDEMELÉS
  • Az ügyész vádiratot nyújt be a bírósághoz, ha a büntetőeljárás nem zárult le az előzőekben leírtak útján. A vádirat a cselekmény leírását, a bűncselekmény minősítését, az elkövetésével vádolt személy adatait és a bizonyítási eszközök megjelölését tartalmazza. A vádirat benyújtásával bírósági eljárás indul. A vádirattal egyidejűleg kézbesített felhívás alapján Ön javaslatot tehet a bíróság előtti bizonyításfelvételre.

A vádemelés előtt… FAQs

Kézbesítik nekem ezeket a határozatokat?

A büntetőeljárással kapcsolatos összes határozatot Ön kézhez kapja. Megbízott általi képviselet esetén a megbízott részére történik a kézbesítés.

Nem értek egyet a közölt határozattal, mit tegyek?

Ön a határozat kézhezvételétől számított 3 munkanapon belül panaszt tehet. Az egyezséget jóváhagyó határozat és a bíróság vádalkut jóváhagyó határozata nem támadható meg.

Bírósági eljárás a vádemelést követően

A bíróság megvizsgálja a benyújtott vádiratot, hogy megbizonyosodjon arról, teljesültek-e a benyújtás feltételei, eldöntse, hogy mely bizonyítást kell lefolytatni a bíróság előtt (pl. hogy megidézi-e a tanút vagy csak felolvassa a vallomását), és kitűzi a főtárgyalás határnapját.

A bíróság a vádirat megvizsgálása során dönthet úgy is, hogy az ügyet egy korábbi szakaszba utalja vissza (előkészítő eljárás), de akár le is állíthatja a büntetőeljárást. Ha a bíróság úgy találja, hogy egyezség megkötésére van lehetőség, erre javaslatot tehet, és az Ön hozzájárulásával jóvá is hagyhatja.

Az elrendelt főtárgyalást a büntetőeljárás legfontosabb részének tekintjük. Újra kihallgatják a tanúkat, akiknek kérdéseket tehetnek fel. Okirati bizonyítékokat (különböző dokumentumokat) nyújtanak be és olvasnak fel, továbbá szakértő is részt vehet a tárgyaláson.

Sértettként Önnek joga van ahhoz, hogy részt vegyen a főtárgyaláson, és javaslatot tegyen a bíróság előtti bizonyításfelvételre.

Abban az esetben, ha megbízott jár el az Ön nevében, ő mondja el a záróbeszédet. Továbbá Ön nyilatkozhat a már felvett bizonyítékokkal kapcsolatban. Miután a bíróság lezártnak nyilvánítja a bizonyítási eljárást, a továbbiakban már nincs lehetőség további indítványok benyújtására.

A tárgyalás végén (de több tárgyalásra is sor kerülhet) Ön záróbeszédet mondhat. Ennek tartalma nincs pontosan meghatározva, így Önön múlik, hogy mit mond el benne. Magával hozhatja a jegyzeteit.

A záróbeszédek után a bíróság tanácskozást tart, és eldönti, hogy történt-e bűncselekmény, milyen cselekményről van szó, és hogy a vádlott bűnös-e. A bíróság ezt követően nyilvánosan kihirdeti a határozatát, amelyet írásban is kézbesít. A bíróság a kártérítési igény kérdésében is határoz, azaz megállapítja, hogy mekkora összeget és milyen módon köteles megfizetni Önnek az elkövető. Abban az esetben, ha a büntetőeljárásban nem állapítható meg a kár pontos összege, a bíróság polgári peres eljárásra utalja Önt. Ebben az esetben Önt nem terhelik a polgári peres eljárásban felmerülő költségek.

Bírósági eljárás a vádemelést követően FAQs

A bíróság a kártérítés megítélése során annak a perköltségnek a megtérítéséről is dönt, amely Önnek a büntetőeljárásban a kártérítési igénye érvényesítésével kapcsolatban merült fel. Ez azt jelenti, hogy megállapítja az elítélt által Önnek megtérítendő perköltség összegét beleértve a megbízott/ügyvéd általi képviselet költségeit.

Abban az esetben, ha Ön tanúként volt jelen, kérheti a tanúdíj megtérítését. Ez a szükséges költségeket (pl. utazási költséget) és a kiesett keresetet is fedezi. A tanúdíj megtérítését a kihallgatástól számított 3 napon belül kell igényelni, és 15 napon belül kell számszerűsíteni.

A döntés kártérítési igényre vagy eljárási költségekre vonatkozó rendelkezése ellen Ön jogorvoslattal élhet. A döntés típusától függően Ön fellebbezést (15 napon belül), panaszt (3 munkanapon belül) vagy ellentmondást (8 napon belül) nyújthat be. A kézbesített határozat azt is pontosan részletezi, hogy milyen jogorvoslati eszköz áll rendelkezésére, hol és mikor nyújthatja be.

A kibocsátott határozatok (ítélet, végzés, büntetővégzés) minden esetben kikézbesítésre kerülnek Önnek mint sértettnek. Ha megbízottat jelölt ki, közvetlenül az ő számára történik a kézbesítés.

Igen, a szenátus elnöke köteles megtenni a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy Ön ne kerüljön kapcsolatba a vádlottal. Azt is kérheti, hogy a vádlott ne legyen jelen az Ön vallomástétele során.

A bírósági eljárás befejezését követően…

A bírósági eljárás jogerős lezárását és az elkövető elmarasztalását követően általában a végrehajtási eljárás következik. Az elkövető köteles végrehajtani a bíróság által kiszabott büntetést. Ez lehet pl. pénzbüntetés, szabadságvesztés, lakhelyelhagyási tilalom, eltiltás nyilvános rendezvényeken való részvételtől. A bíróság megfelelő korlátozásokat is kiszabhat az elkövetővel szemben, pl. távoltartást.

Ebben a szakaszban az elítélt a határozatban foglaltaknak megfelelően köteles megtéríteni az Önnek okozott kárt. Abban az esetben, ha az elítélt a határozat jogerőre emelkedését követően nem tesz eleget ezen kötelezettségének, Ön végrehajtó útján érvényesítheti követelését. A végrehajtó ezt követően elvégzi a kár megtérítéséhez szükséges intézkedéseket, pl. eladja az elítélt ingatlanát, levonásokat eszközöl a munkabéréből.

Önnek azonban bűncselekmény áldozataként/ sértettként további jogai is vannak a büntetőeljárás befejezését követően. Ezek az Ön biztonságával és a kártérítéssel is kapcsolatosak.

• KÁRTÉRÍTÉSHEZ VALÓ JOG
  • IAbban az esetben, ha Ön erőszakos bűncselekmény áldozata lett, állami kártérítést kérhet az Igazságügyi Minisztériumtól. Kártérítés testi és lelki sérülésért és egyes bűncselekmények esetében nem vagyoni kárért is jár. A kártérítési kérelem benyújtásának alapvető feltétele, eredménye ne vessen fel kétséget afelől hogy büntetőeljárás induljon, és a nyomozás eredménye ne vessen fel kétséget afelől, hogy az áldozat olyan cselekmény következtében szenvedte el a sérelmet, amely bűncselekmény jeleit mutatja. A kártérítési kérelmet a büntetőeljárás során (új tények megállapítása esetén) többször is benyújthatja az Igazságügyi Minisztériumhoz, de minden esetben legkésőbb a büntetőeljárást lezáró határozat jogerőre emelkedésétől számított 1 éven belül. Az űrlapot, illetve a kártérítéssel kapcsolatos további részleteket az Igazságügyi Minisztérium weboldalán találja.
• A VÁDLOTT VAGY AZ ELÍTÉLT ŐRIZETBŐL, BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI INTÉZETBŐL, KÉNYSZERGYÓGYKEZELÉSBŐL VAGY ELKÜLÖNÍTÉSBŐL VALÓ ELBOCSÁTÁSÁVAL VAGY SZÖKÉSÉVEL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁSHOZ VALÓ JOG
  • Önnek joga van eldönteni, hogy szeretne-e tájékoztatást kapni az elkövető szabadon bocsátásáról vagy szökéséről az említett intézetekből. Az erre vonatkozó tájékoztatás elsősorban az Ön védelmét szolgálja arra az esetre, ha az elkövető fel szeretné keresni Önt (pl. ha az elkövető az Ön hozzátartozója vagy családtagja). Ön bármikor megváltoztathatja ezt a határozatát, és azt a rendőrség, ügyész és a bíróság figyelembe veszi. Ha azonban veszély fenyegetné, vagy veszélybe kerülne az élete vagy egészsége, a rendőr/ügyész/bíróság akkor is értesíti Önt az elbocsátásról vagy szökésről, ha Ön ezt nem kérte.
• SZAKSZERŰ SEGÍTSÉGHEZ VALÓ JOG
  • Önnek a büntetőeljárás befejezését követően is joga van a szakszerű segítséghez. Amennyiben Önnek továbbra is főként pszichológus segítségére vagy az áldozati jogainak gyakorlásában van szüksége segítségre, joga van ahhoz, hogy részesüljön ilyen segítségben.

A bírósági eljárás befejezését követően… FAQs

Felveheti velem a kapcsolatot az elkövető a büntetőeljárás befejezését követően?

Előfordulhat, hogy az elkövető a büntetőeljárás során vagy azt követően felkeresi Önt, vagy megpróbál kapcsolatba lépni Önnel. A rendőrség, ügyészség és a bíróság feladata, hogy megakadályozzák az elkövetőt abban, hogy újra veszélyeztesse Önt, és kötelesek megtenni minden szükséges intézkedést ennek megelőzése érdekében. Forduljon a rendőrséghez, ha az elkövető felkeresi Önt, és ez kellemetlenül éri. Amennyiben az elkövető fenyegeti vagy veszélyezteti Önt, bűncselekményt követ el, és szigorúbban büntethető.

Van mód annak a megakadályozására, hogy az elkövető kapcsolatba lépjen velem?

Abban az esetben, ha Ön közös háztartásban él az elkövetővel, a rendőrség értesítését és/vagy a feljelentés megtételét követően azonnal 14 napra kitiltható. Az elkövetőnek ilyen esetben tilos belépnie a közös lakásba vagy házba. A rendőrség ezt követően tájékoztatja Önt arról, hogy sürgős intézkedés meghozatalára irányuló kérelmet nyújthat be a bírósághoz, amellyel az elkövető hosszabb időre is kitiltható a közös háztartásból. Sürgős intézkedést olyan elkövetővel szemben is kérhet, aki nem él Önnel közös háztartásban. A bíróság előírhatja, hogy a terhelt maradjon távol az Ön lakóhelyétől, munkahelyétől vagy tartózkodási helyétől, vagy ne lépjen kapcsolatba Önnel.