számú törvény, 274/2017. Az áldozatokról szóló törvény („Áldozattörvény“) szabályozza az állami kártalanításhoz való jogot és a kártalanításra való jogosultság feltételeit. 9-22.
Hogyan igényelhetek állami kártérítést?
Az áldozatokról szóló törvény erőszakos bűncselekmény áldozatának tekinti azt a természetes személyt, aki:
- szándékos erőszakos bűncselekmény közvetlen következményeként testi/testi sérülést szenvedett; ha a személy erőszakos bűncselekmény következtében halt meg, kártérítésre jogosult a túlélő házastárs és egy túlélő gyermek, ha nincs, a túlélő szülő és az a személy, aki az elhunyttal az áldozat halála előtt legalább egy évvel együtt élt. közös háztartásban él, vagy olyan személy, akivel szemben az elhunyt tartási kötelezettsége volt,
- embercsempészet, nemi erőszak, szexuális zaklatás, szexuális erőszak, közeli és rábízott személy bántalmazása, valamint erőszakos eltűnés közvetlen következményeként nem vagyoni/pszichológiai sérelmet szenvedett.
Kompenzáció csak az alábbi személyeknek adható:
- szlovák állampolgárok;
- EU-polgárok;
- a Szlovák Köztársaságban vagy más EU-tagállamban állandó lakóhellyel rendelkező hontalan személyek;
- külföldi állampolgárok egy megerősített nemzetközi szerződés rendelkezései alapján;
- a Szlovák Köztársaságban menedékjogot, kiegészítő védelmet, kiegészítő védelmet, tartózkodási engedélyt vagy kivételes tartózkodási engedélyt kapott személyek.
Állami kártérítés csak abban az esetben adható, ha a sérülés/kár a Szlovák Köztársaság területén történt. Ez nem zárja ki, hogy az áldozat kártérítést kérjen az elkövetőtől, ha a sérülés/sérelem egy másik állam területén történt.
Az áldozatokról szóló törvény szerint az erőszakos bűncselekmény áldozata követelheti az államtól a kártérítést, ha:
- olyan büntetőeljárásban hozott ítélet vagy büntető végzés, amellyel az elkövetőt az erőszakos bűncselekmény sértettjének sérülést/károsságot okozó bűncselekmény elkövetésében bűnösnek találták, és az áldozatot a sérelemért nem térítették meg. /más módon elszenvedett kár;
- olyan büntetőeljárásban hozott ítélet, amellyel a vádlottat felmentették, mert őrültsége vagy a büntetőjogi felelősség korának hiánya miatt nem vonható felelősségre, és az áldozatot nem térítették meg az általa elszenvedett sérelemért/sérelemért. egyéb eszközök;
- a büntetőeljárást felfüggeszti vagy elhalasztja a 2001/2003. 301/2005 Coll. (Büntetőeljárási Törvénykönyv) és a bűnüldöző szervek által vezetett nyomozás eredményei nem adnak alapos kétséget afelől, hogy az a bűncselekmény, amellyel a sértett sérülést/sérelmet okoztak, megtörtént-e, vagy
- büntetőeljárás indult, a fent említett határozatok közül egyiket sem hozták, hirdették ki vagy nem lépett hatályba, és a bűnüldöző szervek által lefolytatott nyomozás eredménye nem ad alapos kétséget afelől, hogy a olyan bűncselekmény jellemzői, amellyel az áldozat sérülését/sérülését okozták, bekövetkeztek.
Ha a sértett a büntetőeljárás befejezését követően (azaz a fenti 1-3. pontban említett határozat alapján) kéri az állami kártalanítást, a büntetőeljárás során igazolnia kell a kártérítés/kártérítés követelését az elkövetőtől. Ezt a keresetet a nyomozási szakasz vége előtt kell benyújtani, kivéve azokat az eseteket, amikor a bűncselekmény halált okozott, vagy a sérülést/sérelmet embercsempészet, nemi erőszak, szexuális zaklatás, szexuális erőszak, közeli bántalmazás bűncselekménye okozta. és rábízott személy vagy erőszakos eltűnés.
Az erőszakos bűncselekmény áldozata nem jogosult kártérítésre, ha:
- az áldozatot más módon (pl. az elkövető, biztosítótársaság) teljes mértékben megtérítették az elszenvedett sérülésért/sérelemért;
- az áldozat (halál esetén túlélő hozzátartozója) egyben elkövetője annak a bűncselekménynek, amely miatt sértettnek tekinthető;
- a sértett nem járult hozzá a büntetőeljáráshoz, ill
- a sértett a büntetőeljárás során nem gyakorolhatja a sértett fél jogait.
A szexuális zaklatás áldozatai nem jogosultak kártérítésre az áldozatok jogairól szóló törvény értelmében, ha a vádlottat felmentették vagy a büntetőeljárást felfüggesztették, mert a vádlott büntetőjogi felelősségre vonása miatt nem vonható felelősségre.
Az állami kártérítés maximális összege a cselekmény elkövetésekor érvényes minimálbér ötvenszerese.
Sérülés/testi sértés esetén bizonyos mértékig a fájdalom és szenvedés megtérítésére vonatkozó külön törvényt kell alkalmazni. Ezekben az esetekben szakvéleményre vagy orvosi véleményre van szükség az elszenvedett sérülések/testi sérülések felméréséhez és az állam által nyújtandó kártérítés összegének számbavételéhez. Ilyen véleményt a benyújtott állami kártalanítási kérelemhez csatolni kell, az Igazságügyi Minisztérium (IM) nem végez és nem rendel el orvosi vizsgálatot. Amennyiben a büntetőeljárás iratanyaga szakértői véleményt vagy orvosi véleményt tartalmaz, azt a kérelemben jelezze és az ügy iratszámát tüntesse fel.
Az áldozat halála esetén a túlélő hozzátartozók a minimálbér huszonötszörösének megfelelő összegű nem vagyoni kártérítésre jogosultak (a számítások alapja a Szlovák Köztársaságban mindenkor érvényes minimálbér összege). amikor a bűncselekményt elkövették). Ha csak egy hozzátartozója van, akivel szemben az elhunytnak tartási kötelezettsége volt, akkor a minimálbér ötvenszeresének megfelelő összegű kártérítésre jogosult.
Az embercsempészet, nemi erőszak, szexuális bántalmazás, szexuális erőszak, közeli és rábízott személy bántalmazása, valamint erőszakos eltűnés bűncselekménye esetén a sértettek a minimálbér tízszeresének megfelelő összegű nem vagyoni kártérítésre jogosultak. .
A kártérítés összege megfelelően csökkenthető, ha a sértett részben felelős az okozott sérülésért/sérelemért, vagy ha a sértett nem élt azzal a jogával, hogy az elkövetőtől kártérítést kapjon (pl. kártérítési kérelem benyújtása az elkövetőtől a büntetőeljárás, a polgári kártérítési eljárás megindítása, a kártérítés megítélése iránti behajtási eljárás).
Az állami kártérítésről a döntő hatóság a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma (IM).
Az állami kártalanítási igényt írásban kell benyújtani – Erőszakos bűncselekmény áldozatának kártalanítási kérelme (letölthető az alábbi linkről).
A jelentkezési lap minden szükséges információt tartalmaz, és rövid magyarázatokat tartalmaz a megfelelő mezők kitöltéséhez, pl. a kártérítés szükséges összege, a sértett által már megszerzett kártérítés összege, az áldozat által az elkövetőtől való kártérítés megszerzése érdekében tett intézkedések részletei.
Az igénylőlapot legkorábban a büntetőeljárás megkezdésekor, legkorábban büntetőfeljelentést követően lehet benyújtani a PM-hez. A sértett legkésőbb a határozat (az alkalmassági feltételeknél fentebb említett határozatok egyike) hatálybalépését követő 1 éven belül jogosult állami kártalanításra. Ha a büntetőeljárásban eljáró bíróság a sértettet kártérítési igényével polgári vagy más szerv előtti eljárásba utalta, a kártérítési határozat hatálybalépésétől számított 1 éven belül állami kártérítési kérelmet kell benyújtani. polgári vagy egyéb eljárásban.
Ha a sértett a (büntető- vagy polgári eljárásban kiadott) kártérítési határozat hatálybalépésétől számított egy éven belül nem kéri az állami kártalanítást, az állami kárenyhítéshez való joga megszűnik.
A Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma a hiánytalan állami kártalanítási kérelem kézhezvételétől számított 4 hónapon belül köteles dönteni az állami kártalanítási igényről. Ez az időtartam meghosszabbodik az illetékes bűnüldöző hatóságoktól, bíróságoktól vagy más állami és önkormányzati szervektől származó dokumentumok átvételéhez szükséges idővel.
A sértettnek a kártérítés kifizetése után a kapott állami kártalanítás összegű követelése átszáll az államra, vagyis ezen a ponton az állam feladata, hogy a kifizetett kártérítést behajtsa az elkövetőtől. Az erőszakos bűncselekmény áldozata már nem köteles az elkövetőtől kártérítést követelni, és nem követelheti az elkövetőtől az államtól kapott kártérítés összegét. Az áldozat dönthet úgy, hogy az állami kártalanítástól eltérő mértékben kér kártérítést az elkövetőtől (pl. az áldozat bizonyos összegű sérülésekért/testi sérülésekért kapott kártérítést, de úgy dönt, hogy magasabb összegű kártérítést kér az elkövetőtől, vagy kártérítést kér a nem elkövetett kártérítésért. vagyoni kártérítés).
Application form in ENG (DOCX, 40 KB)