Ki az áldozat?

Ki az áldozat?

Nem számít, hogy tett-e feljelentést, vagy hogy felderítették-e az elkövetőt, vagy indult-e ellene büntetőeljárás, az áldozat olyan természetes személy, aki bűncselekmény következtében testi vagy lelki sérülést, kárt vagy más sérelmet szenvedett.

Bárki, aki úgy érzi, hogy bűncselekmény áldozatává vált, az annak is minősül mindaddig, amíg az ellenkezője be nem bizonyosodik, vagy nyilvánvalóvá nem válik, hogy visszaéltek az áldozat szerepével. Erről főként akkor van szó, ha nem történt meg a bűncselekmény, vagy ha valaki az áldozat szerepéből próbál „hasznot húzni”, pl. olyan kár megtérítését kéri, amely nem bűncselekmény folytán keletkezett.

Mi lesz a rokonaimmal? Ők is áldozatok?

Az áldozat hozzátartozói nem minősülnek elsődleges áldozatnak, azonban bizonyos jogaik vannak, például joguk van az áldozatsegítő szervezet segítségére és támogatására a szükséges mértékben.

A bűncselekmény következtében elhunyt személy hozzátartozói is áldozatok. Hozzátartozó alatt a szülőket, gyermekeket, testvéreket, házastársat, örökbefogadott gyermeket, örökbefogadót és azt a személyt értjük, aki közös háztartásban élt az elhunyttal vagy az eltartottja volt.

Ki a különösen kiszolgáltatott áldozat?

számú törvény, 274/2017. Az áldozatokról szóló törvény (Victims´ Act) elismeri a különösen kiszolgáltatott áldozatok kategóriáját. Ezek az áldozatok gyakran sajátosságaik miatt válnak áldozattá, vagy a megtörtént bűncselekmény több szempontból is súlyosan érinti az áldozatot (pl. testi sértés és egyéb trauma kombinációja), illetve az elkövetőhöz fűződő kapcsolatuk miatt nagyobb a veszélye annak, hogy áldozattá válnak. többször.

Az áldozatokról szóló törvény meghatározza ezen áldozatok kategóriáit annak érdekében, hogy biztosítsa védelmüket, a bűnüldöző hatóságok által a büntetőeljárás során nyújtott különleges bánásmódot, valamint az áldozatsegítő szervezetek által nyújtott speciális segítséghez és támogatáshoz való hozzáférést.

Közéjük tartoznak elsősorban

  • a gyermekek,
  • a 75 év felettiek,
  • a fogyatékkal élők, a családon belüli erőszak áldozatai, az emberkereskedelem, az emberi méltóság elleni bűncselekmények (pl. nemi erőszak, szexuális zaklatás),
  • a gyűlöletbűncselekményekés más olyan
  • bűncselekmények áldozatai, amelyek esetében nagyobb a viktimizáció veszélye (a bűncselekmény következtében további sérelem érheti őket, pl. ismételt fenyegetés, az elkövető általi megfélemlítés, vagy a bűncselekmény folytatása, az állami hatóságok érzéketlen bánásmódja vagy tétlensége a védelem biztosítása során). Ezt a fokozott kockázatot egyéni értékelés alapján azonosítják, és elsősorban az áldozat elkövetőhöz fűződő kapcsolatához vagy a tőle való függőségéhez kötik. A különösen kiszolgáltatott áldozatokat státuszukból adódóan további jogok és fokozott védelem illeti meg.

A különösen kiszolgáltatott áldozatoknak további jogai vannak, különösen joguk van az áldozatsegítő szervezet által nyújtott speciális segítséghez és támogatáshoz. A rendfenntartó hatóságok (rendőrség, ügyészség) és a bíróságok kötelesek érzékenyen kezelni a különösen kiszolgáltatott sértetteket és pl. kihallgatásukat pszichológussal konzultálja, vagy rögzítse a büntetőeljárásban való további felhasználás céljából.